Mivel napjainkban a médiákból szinte szüntelenül csakis hazugságáradat áramlik az emberek felé, az emberek egyre zavarodottabbá váltak, lelkileg egyre nyomorultabbak, és ezért sokan embertelenek lettek. A többség reménytelennek és sokan értelmetlennek tarják és érzik az életüket. Rengeteg olyan ember is van, akik ugyan érzik és tudják, hogy testi és lelki értelemben egyre lejjebb csúsznak, hogy egy torz és hamis életet élnek, ebből elegük is lett, ezért ez ellen tenni is szeretnének, de hatékonyan erre nem képesek. Az elméket megfertőző sok hazugság következtében, az emberek többsége oly zavarodottá vált, hogy nem képesek megtalálni az igaz boldogsághoz és békességhez vezető utat.
Mivel sok embernek elege lett a hazugságoknak azon fajtájából, mely a pénztárcájukra is rányomja a bélyegét, ezért sokan most rendszerváltást szeretnének, sőt egyesek még erkölcsi és morális forradalomról is beszélnek, viszont igazából fogalmuk sincs arról, hogy ezt miképpen lehetne sikerre vinni, mi lenne az igaz megoldást. Az igazság az, hogy hatékonyan csak úgy lehet harcolni valamilyen hazugság, igazságtalanság ellen, ha a legveszélyesebb és legkártékonyabb hazugságot – a halállal kapcsolatosat – egyszer és mindenkorra leleplezzük. Miért? Mert a halálfélelem által lehet a leghatékonyabban terrorizálni-, manipulálni-, megfélemlíteni- és megbénítani a tömegeket. A tiszta látáshoz, tiszta elmére van szükség, és nem megfélemlítet, megbénított és zavarodott elmére. A jelenlegi keretben levő írásban korunk legnagyobb hazugságáról – a halállal kapcsolatos mesékről – rántom le a leplet. Amit a következő sorokban bizonyítok, az nem kevesebb mint az, hogy a halál nem mindennek a végét jelenti, hanem csupán egy új kezdetet jelent.

Mivel ép elméjű ember tisztességesen azt nem tagadhatja, hogy ő maga és a körülötte levő világ nem létezik, továbbá mivel az is tagadhatatlan, hogy valami az abszolút semmiből nem keletkezhet, ezért e világ anyaga végtelen idők óta kell hogy létezzen. Miért? Azért, mert anyagi szinten egy kezdett egyenértékű az abszolút semmiből való keletkezéssel, ugyanis ha a világunk egy adott időpontban – legyen ez az időpont T-vel jelölve – nem a semmiből jött létre (márpedig ez evidens, mivel tudjuk, hogy az abszolút semmiből semmi mást nem kaphatunk csak egy nagy semmit), hanem valamiből, akkor a kezdetnek vélt T időpont előtt, vagyis a T-1 másodpercben is létezett az a valami, amiből később létrejött a világunk, és a T-1 időpont előtt, az a valami már megvolt a T-2, T-3 …. T-végtelen másodpercben is, ellenkező esetben, annak a valaminek amiből a világunk lett, az abszolút semmiből kellett volna létrejönnie (ez teljesen lehetetlen, abszurdum, képtelenség), HACSAK nem az anyag az elsődleges (amint ezt a materialisták állítják), hanem a szellem, és az anyag csak ennek a terméke (amint az Isten-be hívők jó része, továbbá holisztikus és idealista tábor állítja). Ha ez utóbbi eset áll fenn (vagyis az anyag a szellem, lélek terméke), akkor, és csakis akkor lehet kezdete a jelenlegi fizikainak nevezett világunknak, de ez esetben az anyagi világunk csupán illuzórikus szinten fizikai jellegű, vagyis a valóságban egyáltalán nem olyan mint amilyennek látszik, továbbá akkor maga az emberi test is csupán a szellemnek, a léleknek a terméke-, kivetített képe lenne, ugyanúgy amint egy csillag, kődarab vagy bármi más ami a fizikai világunkban létezik. Márpedig, ha a test, és minden más dolog mely a jelenlegi világunkban jelen van, csupán a láthatatlan, halhatatlan és anyagtalan szellemnek, léleknek a terméke, akkor a test megsemmisülése, vagyis a halál semmi mást nem jelent, minthogy a szellem, a lélek kiszabadul a testnek nevezett börtönéből, és létformát vált, vagyis a szellemvilágok egyikébe fog „felébredni”. Azt, hogy miért a szellem- és nem az anyag az elsődleges, „A halál mítosza” című könyvemben részletesen kifejtettem, bizonyítottam, ezért itt ezzel az esettel nem kívánok tovább foglalkozni, de akik azt gondolják, hogy az ilyen elméletek légből kapottak, azok számára álljon itt egy olyan idézet, mely a világhírű Nobel Díjas Max Planck (kvantum)fizikustól származik: „Önmagában való anyag nincs, csupán az éltető, láthatatlan, halhatatlan szellem van, mint az anyag oka ... és a titokzatos alkotó akit én nem röstellek Istennek nevezni.” vagy “a tudatott tartom elsődlegesnek és az anyagot a tudatból származónak” (lásd „A halál mítosza” című könyvet).

Nos, tegyük fel, hogy a materialista-, evolucionista mesemondó híveknek van igazuk, vagyis az elsődleges az anyag és nem az elme, a szellem. Jelenti ez, hogy a halállal mindennek vége lesz? NEM!!! Az élet örök körforgása, léte, ez esetben is bizonyítható! Pár sorral feljebb bizonyítottam, hogy amennyiben az anyagi világ, és csakis az létezik, akkor annak nem lehet kezdete, vagyis végtelen idők óta kell, hogy létezzen (lásd a kiemelt „HACSAK” szó előtti részt). Márpedig ha a fizikai világ végtelen idők óta létezik és létezni fog (a termodinamika első főtétele szerint energiát a semmiből létrehozni nem lehet, és ezt megsemmisíteni sem lehet – energia megmaradás törvénye), akkor még véges számú anyag-, és anyagi törvények véletlen kombinációja által is, szinte végtelen számú életet fog eredményezni, létrehozni, olyanokat is, melyben ugyanahhoz az agyfelépítéshez, szinte megszámlálhatatlanul sok különböző test fog tartozni, vagyis egy adott személynek az agya ugyanolyan lesz, mint amilyen a jelenlegi életében is, csak a testi felépítése lesz más. Miért? Mert a tudósok szerint a kvantummechanika és genetika törvényei az alapvető szinteken a véletlenek által vannak vezérelve, ezért a genetikai szinten végbemenő mutációk, egy adott agystruktúra esetében számos más testfelépítést is lehetővé tesznek. Habár ez esetben (tehát amikor az anyag és a törvényei szám szerint végesek) egy adott személynek a szinte végtelen számú különböző élete (ugyanazon agyhoz – különböző testek – környezetek tartoznak) ciklikusan ismétlődni fog, ezek folytonosak lesznek (vagyis ez esetben a halál és újjászületés között eltelt idő lényegében egy hosszabb alvásnak megfelelő periódussal lesz egyenértékű). Ha az anyag és a törvényei szám szerint maguk is végtelenek, akkor az előbb leírtakból értelemszerűen és cáfolhatatlanul következik, hogy a természet a véletlen által végtelen idő alatt végtelen életet (agy-test életkombináció, végtelen halmaz - végtelen idő) hozhat létre . Gondoltak-e önök arra, hogy mi lenne akkor, ha az önök agya (mely a materialisták szerint maga hozza létre a lelket, szellemet) egy másik ember testébe lenne? Akkor csakis a testük lenne más, de a lelkük ugyanaz lenne maradna. És emlékeznek önök arra, hogy más testbe is voltak, hogy más életük is volt? Nem? Pedig ennek nincs semmi akadálya. Akár a materialistáknak, akár a szellemhívőknek (spiritualisták) van igaza, végtelen idő alatt a véletlen törvények által, végtelen- vagy szinte végtelenül sok test tartozhat ugyanahhoz az alapvető agystruktúrához, mely a materialista hívők szerint létrehozza a szellemet, az ember lelkét. Tehát mivel az embernek a genetikája- és testének az anyaga, igencsak véges számú anyagból van felépítve, továbbá mivel végtelen idő alatta a véletlen törvények és mutációk révén minden (elsősorban a genetikai jellegűekre gondolok) kombinációs lehetőségre sor kell hogy kerüljön, megállapítható, hogy a halálunk előtt is léteztünk (csak más testben) és a halálunk után is létezni fogunk (ugyancsak más testben és körülmények között).

Az előbbiek alapján megállapítható, hogy tisztességesen egyetlen egy ember sem tagadhatja az élet végtelen körforgását. Még akkor is, ha a materialista mesemondóknak lennel igazuk, a halál nem lenne más, mint egy hosszabb alvás (mivel az alvó számára alvás közben az idő megszűnik létezni, telni, ezért egy materialista számára a halál egyenértékű az azonnali újjászületéssel) és nem az örök és végső megsemmisülést jelentené, hiszen azt a materialista tudósok is elismerik, hogy az anyagot és energiát a semmiből létrehozni nem lehet, és ezt megsemmisíteni sem lehet.
Más oldalról megközelítve a jelen tárgyat, feltehetjük magunknak a kérdést: Az emberek valójában egy objektív világot-, valóságot tapasztalnak meg? Milyen világ, valóság, nyilvánul meg az elménkben? Egy igazi, objektív, valós és tőlünk függetlenül anyagi formában létező világ? Talán a végső valóság tudatosul az emberek elméjében? NEM !!!

„A kvantummechanika nem kevesebbet állít, mint hogy semmi sem valóságos … a világban nem létezik a hétköznapi értelemben vet valóságosság … a kvantumvilág valójában holisztikus, a részek ugyanis valamilyen értelemben kapcsolatban állnak az egésszel … Nem létezik semmiféle valóságos időbeli mozgás, amelynek során létrejön a csillagtól a szemig húzódó útvonal, ezt csupán mi ... érzékeljük ilyen formában ….
… minden, amit csak valóságosnak nevezünk, olyan dolgokból épül fel, amiket semmiképpen sem tekinthetünk valóságosnak” John Gribbin - „Schrödinger macskája – Kvantumfizika és valóság” – Akkord kiadó - 2001

Az előbbiek miatt Niels Bohr azt mondta egyszer: “ aki a kvantumelmélettől nem érzi sokkolva magát, az nem érti. Ő pedig csak tudja, hiszen az elmélet egyik megalapozójaként egyike volt a legelső sokkoltaknak. Egy későbbi áldozat, Richard Feynman szerint még a sokkoltság sem elég, azzal együtt se érti ezt az elméletet senki. ” [Vagyis az elméleti fizikusok, nem képleteket meg hasonló dolgokat nem értenek, hanem azt, amikre a képleteik és kísérleteik rámutattak, vagyis, hogy a világ – a legkisebb szinteken – egyáltalán nem olyan, mint amiképpen az, az ember elméjében tudatosul. A tudósok ezért sok mindent nem tudnak anyagi keretek között értelmezni. Például a sokáig csak részecskeként kezelt elektronról kiderült, hogy kettős természetű (részecske-hullám dualitás). Egyes tudósok, szerzők, azt állítják, hogy az elektron egyben részecske és hullám is, mások meg azt, hogy nem lehet egyszerre részecske és hullám is, mert a két természet kölcsönösen kizárja egymást.]

A világhírű és Nobel Díjas kvantumfizikus, Richard Feynman úr rámutatott arra, hogy:
“Fontos felismerni, hogy a fizikában ma nem tudjuk, hogy mi is az energia.”

Sokan még abban is kételkednek, hogy az anyagi dolgokon kívül, léteznek anyagtalan dolgok is, pedig az anyagtalan dolgok a mindennapi életünknek a szerves részei. Például mit gondolnak önök az információkról? És az elménkben megnyilvánuló élményekről, dolgokról (pl. a kék színről)? Azt gondolják, hogy ezek anyagi dolgok? Pedig nem azok!
Az információ nem anyagi jellegű! Azaz nem egy könyv, kazetta, CD és egyéb adattároló eszköz atomjai, anyagi részecskéi alkotják az információt, hanem csupán közvetítő eszközei annak, hiszen az információ változatlan formában megmarad, attól függetlenül, hogy milyen adattárolón rögzítik (pl. az „alma” szó jelentése változatlan marad, akár írásban-, hang- vagy videó formátumban kerül továbbításra). Márpedig ha mégis a nem anyagi jellegű információkat tárolni lehet anyagi eszközökön, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy a két dolog, azaz az információ és az azt hordozó eszközök csak azonos jellegűek lehetnek, tehát vagy mind a kettő anyagi, vagy anyagtalanok, máskülönben nem léphetnek kölcsönhatásban, ha a két jelleget (anyag-anyagtalan) teljesen egymástól független létezőknek véljük. Mivel az információ teljesen anyagtalan jellegű, hiszen nem azonos az anyagi jellegűnek vélt adattárolóval (vagy annak bármely részével), akkor logikailag csak arra a következtetésre juthatunk, hogy maga az anyaginak vélt hordozó sem lehet valódi jellegét tekintve anyagi, hanem anyagi jellege csak illuzórikus, azaz csupán az anyagtalan valóság csalóka megnyilvánulása hiteti el velünk annak szilárd mivoltát, anyagi jellegét, hiszen a számunkra az e fajta anyagi megnyilvánulás csupán a szellemi folyamatok végterméke, mely folyamatok nem anyagi jellegűek, hanem az elménkben szüntelen végbemenő változásoknak köszönhetők, és nem bármiféle anyagi jellegűnek vélt valaminek. Az elménk a feléje áramló információk alapján (az információk áramlását az anyagtalan lélek, az ÉN szabályozza) építi fel a bennünk megnyilvánuló világot, és az anyag látszólagos szilárdsága, ugyanúgy az elme terméke, mint például az, hogy egy adott tárgy piros vagy kék színű.

Ha az anyagi világ oszthatatlan- (ezért információforrásként sem jöhet számításba!!!), de véges számú kis anyagi részecskékből épülne fel, akkor honnan ered az a rengeteg információ mely minden szinten körülvesz minket ? Az igazi rejtély nem a hardver (anyag), hanem a szoftver (az anyagot vezérlő törvények). Amennyiben az anyagi világ a végtelenségig osztható és egyre parányibb kis részecskékből épül fel, akkor miképpen lehetséges az, hogy az ember elméje igencsak véges időn belül képes reagálni a különböző élethelyzetekben, amikor az információ maximum csak fénysebességgel terjedhet? A végtelen anyagi láncolaton keresztül véges sebességgel terjedő információ, (erő)hatás, végtelenül sok időt igényelne ahhoz, hogy célba érjen, vagyis az ok-okozati összefüggésben levő események véges időn belül nem mehetnének végbe, de mivel ezek végbemennek, és a világunk is tele van információkkal, megállapítható, hogy az elsődleges az anyagtalan szellem, és nem az anyag, vagyis az anyag csak az anyagtalan szellem terméke.

Az előbbiekből következik, hogy nem létezik szellemtől független objektív anyagi valóság, ezért a fizikainak vélt világ is csupán a szellemnek a terméke, ami azt is jelenti, hogy az anyag léte vagy nemléte csakis az azt létrehozó szellemtől függ, de a szellem-, a valódi léleknek-, Énünknek a léte, az élete, nem függ sem az anyagtól, sem semmiféle más, a szellem által az elmében életre keltett dologtól (legyen az anyagi vagy nem anyagi). Egyébként is, egy illuzórikus anyagi test, egy nem valós dolognak a pusztulása, soha sem eredményezheti a valósnak (szellemnek, léleknek) a pusztulását.

Remélem, hogy e rövid kis ismertető anyaggal segíteni tudtam Önnek is, hogy legalább a halál utáni élet reménye az Öné lett.